A Kocsi Református Egyházközség

2898 Kocs, Kis utca 14.

Tel/fax: 34/471-664

e-mail: peterroboz@yahoo.com

http://www.kocs.refdunantul.hu/

https://www.facebook.com/kocsirefegyhaz

A KOCSI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE

Az egyházról az első forrás 1325-ből származik, ami arról ad hírt, hogy Szent Mihály tiszteletére román stílusban épült, a falu legmagasabb pontjára. A plébánia az állandó török támadások alkalmából valószínüleg elpusztult, de nem teljesen.
A község megmaradt lakossága a felvidéki Negyedre menekült, ezért 1614-ben a Kiskunságból református telepesek érkeztek Kocsra, akik helyreállították a templomot és ott tartották istentiszteleteiket. Az 1711-es szatmári békekötés után a környező községekből települtek be római katolikusok Kocsra. Az első keresztelést a római katolikus egyházközség anyakönyvébe 1724. június 12-én jegyezték be.
1727-bengróf Esterházy József kötelezte a kocsi reformátusokat, hogy a nagyigmándi plébános misézése alkalmából mindig harangoztassanak, mert ekkor mindkét felekezet a katolikus templomot használta. 1746. január 1-étől a reformátusoknak át kellett adniuk a templomot a katolikus híveknek.
1748-ban Virág Jánost nevezték ki plébánosnak, amikor is a templomot renoválták, Fellner Jakab tervei alapján, barokk stílusban. A következő évben éppült az L alakú , tágas pilléres belső tornáccal ellátott parókia szintén Fellner Jakab tervezésében.
1770-ben HollósSándor Plébános került az egyház élére. Az ő idejében épült a római katolikus iskola .
1813-ban Szombathelyi Ferenc adminisztrátor látta el a plébánosi teendőket, akit még ebben az évben Wágner János címzetes kanonok követett. 1816-ban az iskola mellé egy tanítói lakást is építettek.
1873-tól Halasy György a plébános, akinek a szolgálata alatt 1880-ban felújították a templomot.
1891-től Rosta József lett a plébános , szintén ebben az évben, iskola mesternek Hamar Pált nevezték ki. A munkálatokat Esterházy Miklós gróf tetemes összeggel, fával, és téglával támogatta. Az egy tantermes iskolában 1-6 osztályig folyt a tanítás.
1918-ban Borbély Károly szolgált a felekezetben, majd 1919-ben őt követte Pethő Nándor. Röviddel érkezése után hősi halottat kellett temetni, Gombik Miklóst, aki 1919. június 24-én a fehér ellenforradalom alkalmával lövést kapott Budapesten és meghalt.
1922. november 26-án a hitközség megkapta a második tanítói állást Pethő Etelka személyében.
1923-ban megalakult a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület, melynek célja az ifjúság vallásos , és hazafias szellemű nevelése volt. Az egyesület egyházi elnöke Pethő Nándor, világi elnöke Hamar Pál volt.
1924-ben végre megszünt a zsúfoltság az iskolában, mert egy tanteremmel bővült az iskola.
1924. március16-án a templom előtt avatták fel a tardosi vörös márványból készült első világháborús hősök tiszteletére emelt emlékművet, melynek költségeit közadakozásból fedezték.
1929 augusztusában Andits János kántortanító került az iskola élére, de egy év múlva katonai szolgálatra hívták. Helyettese Kubányi Klára tanítőnő lett. Anditsot 1933-ba leszerelték, de 1942-ben újra besorozták, ekkor Hámori Piroskát nevezték ki helyette , aki a közelgő front elöl Andits Jánosnéval elmenekült Kocsról. Pethő Nándor plébános a reformátusoktól kért segítséget, Vincze Imre református kántortanító vállalta, hogy délutáni tanítással kisegíti a katolikusokat.
1945-ben Hámori Piroska visszajött a faluba és október elején Balogh Edit tanítónővel megkezdték a tanítást.
1946-ban dr Péntek Kálmán tábori esperest nevezték ki kocsi plébánosnak. Az új plébános nagy hangsúlyt helyezett az ifjúság nevelésére, a téli estéken színműveket tanított be a fiataloknak.
1947. március 23-án a Római Katolikus Iskolaszék tiltakozott a Magyar Nemzetgyűlés elnökénél a fakultatív hitoktatás bevezetése ellen. 1947. szeptember 27-én Andits János kántortanító megérkezett a hadifogságból.Még ebben az évben november 11-én a Kocsi Római Katolikus Általános Iskola csatlakozott a tatai Piarista Gimnázium Általános Iskolájához.
1948. júniusában a Magyar Katolikus Püspöki Kar kiadta utolsó tiltakozó körlevelét az államosítás megakadályozása érdekében, de 1948 júniusában mégis megtörtént az iskolák államosítása. A hittanórákat csak a a tanítás után tarthatták meg a hitoktatók.
1955-ben Mézes Ernő lett a plébános, aki 1960-ig szolgált a faluban, majd Kisbérre helyezték.
1960-62 között Nagy Ignác volt Kocs plébánosa, őt követte Gál Imre, aki próbálta fellendíteni az egyházi életet. Ekkor emelkedett a hitoktatásra járó tanulók és a rendszeres misére járók száma. Gál Imre idejében vezették be a plébániára és a temetőbe a vizet. Ekkor újították fel a plébániát, és épült fel a ravatalozó.
1970-ben Marek László plébánost helyezték Kocsra, aki a templom felújítását tartotta a legfontosabb feladatának.
1985-ben ismét Gál Imre került az egyházközség élére, aki már nem költözött vissza, hanem Tatáról járt ki Kocsra.
1990-ben a krónikus létszámhiány miatt nem tudtak plébánost kinevezni a faluba, végül Mocsához csatolták a kocsi egyházközséget.
1993-ig Hanzséros György mocsai plébános járt át misézni. 1993-ban Németh István mocsai plébános váltotta az előző papot.
Jelenleg Horváth István szintén mocsai plébános látja el a kocsi szolgálatot is.

A KOCSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély északi homlokzatához csatlakozó sekrestyével. Síkmennyezetes hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A szentélyben lefestett freskók találhatóak. A falképek 1880-ban készültek. Az orgonát 1892-ben a Rieger testvérek építették. A templomot 1759-ben Fellner Jakab gróf Esterházy Miklós megbízásából építette át. 1880-ban historizáló átépítésre került sor, ekkor került fel a homlokzataira a támpilléres, kapubélletes vakolat.
A templom legrégebbi része a szentély és a hajó. Az eredeti templom valószinűleg az 1300-as években épülhetett román stílusban. Az első írott adat az egyházról 1325-ből származik. A falu legmagasabb dombjára épült templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték. A következő adat Fellner Jakab átépítéséről szól, 1748-ban renoválták barokk stílusban. A torony 1759-ben épült szintén Fellner Jakab tervei alapján.