Kocsi Baráti Kör
Az egyesület 1996-ban alakult.
Székhelye: Kocs, Komáromi út 5. Községi Faluház
Az egyesület célja és tevékenysége:
– Kocs község múltját, hagyományait megőrzi, ápolja és újakat teremt.
– Igyekszik átadni az ismereteket a jövő nemzedékének.
– Erősíti a községben élő és innen elszármazott emberek kötődését a falujukhoz.
– Az egyesület tagja lehet minden 18. életévét betöltött személy, magyar állampolgár, aki az egyesület céljait és alapszabályát elfogadja, munkájával és más módon támogatja azok megvalósulását.
Hagyományt teremtő tevékenységeink:
– Komolyzenei koncert Szent-Iván éjjelén
– Családi nap augusztus 20-án
– Nyárbúcsúztató Arató bál
– Tiszta utcák versenyének lebonyolítása a Vöröskereszt helyi szervezetével közösen
– Nyaranta kirándulás szervezése Erdélybe
– A Költészet napján az amatőr versíró verseny könyvjutalmainak felajánlása Falutakarításban való részvétel
– Közreműködünk Kocs község jeles évfordulóinak megünneplésében, ezen belül méltón ápoljuk Kocsi Csergő Bálint, Bátky Zsigmond, Vincze Imre, ifj. Vincze Imre falunk nagy szülötteinek emlékét.
– A helyi önkormányzat által szervezett Kocsitoló Fesztivál lebonyolításában is közreműködünk.
– Sokat segítettünk a Kocsi Kiállítóhely létrehozásában.
– Pályázati lehetőségek kihasználásával próbáljuk anyagi helyzetünket javítani.
Családi nap 2007
A hagyományokhoz híven idén is megrendeztük a családi napot a halastavak partján. A programok 14 órakor kezdődtek, játszóházakkal, masszázzsal, jósdával, csónakázni is lehetett a tavon. A helyi önkéntes tűzoltók bemutatót tartottak. Biacsi Mónikánál érzékszervi felismerő játékokban lehetett részt venni. Máté Mónika környezetvédelmi mérnök természet felismerési teszteket állított össze. A vöröskeresztes aktivistáknál megtudhattuk, hogy rendben van e vérnyomásunk. Akinek kedve támadt, csónakázhatott a tavon, a jósda sátrában pedig bekukkanthattunk a jövőnkbe. Aki elfáradt az Dreyer Julikánál frissítő masszázsban részesülhetett. Éhségünket, pedig Balogh Miklósné Noémi által főzött finom, csülökpörkölttel olthattuk, ami két nagy üstben főtt. A kötetlen programok után Tóth Attila felkonferálta a további műsorszámokat.
A nap fénypontja a kötélhúzás volt, ami a KOSZA, vagyis a Komáromi Szakálasok és a kocsi erős emberek között zajlott. Idén második alkalommal hívtuk meg a komáromiakat a rendezvényre. A KOSZA egy kiskocsin egy láda sört kötözött a kötél közepére, ami a győztest illette. A verseny pillanatok alatt eldőlt, persze, hogy a Szakálasok nyertek, hiszen ők edzésben vannak. Kedves gesztusként átadták a vesztes vendéglátóknak a nyereményt.
Egy hirtelen gondolattól vezérelve a kocsi lányoknak, asszonyoknak is kedvük támadt a kötélhúzáshoz, kétszer annyian lehettek, mint a férfiak, mind a két fél azt állította, hogy ő győzött. Végül a Kosza elfogadta a vereséget.
Sajnos a kötélhúzás után eleredt az eső, így be kellett költözködni a Faluházba, ott folytatódtak az események. Vidám családi vetélkedő vette kezdetét, amire két komáromi és két kocsi csapat nevezett be. A tízfordulós játékban mind a négy csapat nyert, hiszen jól érezték magukat és a közönséget is remekül szórakoztatták. A zsűri elnöke Bódis Jánosné polgármester asszony adta át az értékes díjakat, majd megköszönte nekünk Baráti Köri tagoknak a jól sikerült délutánt. Ezek után került sor Helyi Vöröskereszttel együtt kiírt „Tiszta utcák versenyének” díjazására, amit idén a Klapka György utca lakói nevében, Barsi József és felesége vehetett át.
Ez a nyeremény minden évben egy pad, amit a tóparton helyezünk el. Eddig már négy utcának lenne padja. Sajnos idén elloptak egy padot a nyár elején.
A díjazások után Takács István tanár úr, aki a vetélkedőt vezette, nagy meglepetésben részesült, a Baráti Kör elnöke, Szegediné Körmendi Erika átadta Fábry Sándor művész úr ajándékát , egy névre szóló dedikált Dizájn Center könyvet, amit Taki a kocsitoló versenyen nyújtott konferálásával érdemelt ki.
A délután folyamán még két program várt az érdeklődőkre, az egyik a didgeri doo készítés és bemutató, amit Gyurkó Dénes tartott és tanított. Sokan készítettek maguknak papírból és méhviaszból didgeri doot, ami az ausztrál őslakosok ritmus hangszere.
Majd az elkészült papír, és Dini tulajdonát képező fa hangszereket meg is szólaltathatták az érdeklődők nagy nevetések kíséretében, ugyanis nem egyszerű hangot kicsikarni belőlük. Persze volt, akinek rövid gyakorlás után remekül sikerült. Dini elmondta, hogy az őslakosok több ezer jelet tudnak fújni rajta. Miután befejeződött a hangszerrel való ismerkedés a családi nap zárásaként tombolahúzásra került sor, amin értékes nyeremények találtak gazdára.
Végül is mindenki jól érezte magát az esti órákba nyúló családi napon.
Kocsi Hagyományőrző Egyesület
Az egyesületet 1997-ben jegyezték be a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon, de már két évvel korábban is volt néptánc oktatás
Kocson.
Az első művészeti vezető Rigóné Szegvári Ildikó volt, aki két évig tanította és vitte fellépni a gyerekeket országszerte. Az indulásnál nagy volt a lelkesedés több mint 130-an jártak táncolni az óvódások és az iskolások közül.
1997-ben a szülők döntése alapján megalakult a Kocsi Hagyományőrző Egyesület. Így már pályázatokon is részt vehettek, ami nagyban elősegítette a táncosok előrelépését.
A Kocsi Hagyományőrző Egyesület alapszabályában rögzített célok a következők:
Kocs község múltját, hagyományait, a néptánc hagyományait megőrzi, ápolja. A magyarországi néptáncokat támogatja, tanítja és előadja.
Az egyesület fennállásának következő évében Túri György a Népművészet Ifjú mestere lett a művészeti vezető. Az éves fellépések egyre szaporodtak, egyre több helyen mutathatták meg tudásukat a kis néptáncosok. A tanult koreográfiák száma is egyre bővült, amit országos hírű koreográfusoktól tanultak a gyerekek. A repertoárban szerepeltek: dél-alföldi,- szanyi, -nyírségi, – somogyi, -széki táncok is.
A megyei és országos gyermek néptánc fesztiválokon is remek eredményeket értek el a kis táncosok. Közben a kezdeti nagy létszám apadni kezdett és csak azok a gyerekek maradtak, akik szívvel, lélekkel táncoltak és szerették a néptáncot.
A községben működő Aranykocsi Zrt az egyesület fő támogatója, tőlük kapta a tánccsoport az Aranykocsi nevet .
1999-ben az Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztiválon már ezen a néven szerepelve, Szegeden bekerültek a legjobb nyolc közé, ahol Moldvai táncokat és Pünkösdölőt adtak elő.
Nyaranta a Bakonyi néptánc táborban tanultak híres koreográfusoktól táncolni, ott találkoztak Tímár Sándorral is. A következő években Ajkán , Pápán léptek fel országos fesztiválokon , de szerepeltek már a Művészetek Völgyében is.
Műsoraikkal színesítik Kocs kulturális életét. Immár hagyomány, hogy februárban mutatják be az összes tanult táncukat két órás műsorban a falu lakosságának. Március 15-én is fellépnek az ünnepi műsorban. Húsvétkor locsoló bált szerveznek a községben, amit mindig a legújabb táncukkal nyitnak meg. Pünkösdkor a katolikus templomban adják elő Pünkösdölőt. Nyáron, a Kocson rendezett Nemzetközi Kocsitoló verseny kulturális műsorában, majd egy órás tánccal szórakoztatják a néptáncot kedvelő közönséget. Az augusztus 20-i ünnepségen is felkérést kapnak a szereplésre. Szeptemberben a szüreti felvonuláson és az azt követő bálon is a néptáncosok a főszereplők. A falu karácsonyi műsorában betlehemest adtak elő számos alkalommal.
2000-ben voltak először Erdélyben Válaszúton néptánc táborban, ahol helyi táncokat tanultak.
Időközben Kocsra költözött Kemény Mátyás és felesége Jónás Mónika, akik szintén néptáncosok . Nagy szeretettel és hozzáértéssel tanították az apró és nagyobb gyerekeket a néptáncra és annak szeretetére. Közben a kis táncosokból az eltelt évek alatt felnőttek lettek, akik még mindig nagy lelkesedéssel táncolnak.
Az Aranykocsi néptáncosok 2004-ben részt vettek Százhalombattán a néptánc minősítőn, ahol jól szerepelve minősült a csoport.
A falu főutcájában található tájházat örökbe fogadta az egyesület és nyáron a nagyobb rendezvényeiket, ott tartják.
A Kemény házaspár erdélyi kapcsolatot hozott az egyesület életébe. A csíkszentdomokosi Hagyományőrzőkkel és a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttessel alakult ki szoros kapcsolat. A kocsiak, és a csíkiek is többször felléptek egymás településein. Legutóbb 2006 októberében volt az Aranykocsi Néptánc Együttes balánbányai fesztiválon.
2006-ban, három órás nagy műsorral ünnepelték fennállásuk 10 éves évfordulóját az Aranykocsi néptáncosok . Addigra már öt tánccsoport táncolt újra az egyesületben, a legkisebb óvódásoktól, az alsó tagozatos Kicsikocsi utánpótlás csoporttól, a felsősökből álló Aranyalma csoporton át az immár felnőtt táncosokból álló Aranykocsi néptáncosokig és az évfordulóra alakult asszonyokból álló Ezüstszekér csoportig.
Idén, Bódis Jánosné polgármester asszony szervezésében, (aki az alapítástól a gazdasági vezetője az egyesületnek) nemzetközi néptánctábor lesz júliusban Kocson. A tábor polgármester asszony általa nyert Leader pályázatból valósulhat meg. A táborban, a kocsiakon kívül a felvidéki Madar és Dunamocs községből, a székelyföldi Balánbányáról és Csíkszentdomokosról és a vajdasági Pirosról érkeznek gyerekek. Ezekkel a településekkel Kocsnak már évek óta tartó kulturális és egyházi jellegű kapcsolatai vannak.
Az egy hetes táborban egymás népszokásait, táncait fogják megtanulni, az egy nyelvet beszélő gyerekek.
Az Aranykocsi néptáncosok közül két fiatal annyira megszerette a néptáncot, hogy néptáncoktatói diplomát szerzett.
A csoportok jelenlegi táncai :
Kicsikocsi csoport : ipolymenti gyermekjátékok,
Aranyalma csoport: felvidéki táncok, kocsi lányjátékok és tánc, széki táncok, moldvai táncok
Aranykocsi csoport: felvidéki táncok, mezőségi táncok, kalotaszegi táncok, délalföldi táncok, ipolymenti táncok, rábaközi táncok, keménytelki táncok, somogyi táncok, szatmári táncok, kalocsai táncok, forgatós.
Ezüstszekér csoport: domaházi karikázó, galgamenti karikázó, bácskai karikázó, moldvai táncok.
A Hagyományőrző Egyesület fő támogatói: Kocs Község Önkormányzata, Aranykocsi Zrt., Tata és Vidéke Takarékszövetkezet.
Vadásztársaság
Jelenlegi társaságunk jogelődje 1992. májusában – egyenlőre terület nélkül – a Kocsi Aranyfácán Vt. A társaság tagjai nagyon sok munkával megszerezték a terület földtulajdonosainak hozzájárulását. Nagyrészt nekik köszönhetően sikerült a helybéliek, ill. az itteni gazdák és a vadászat szenvedélyével ‘megfertőzött’ embereknek vadászati lehetőséget biztosítani a falut körülölelő földeken.
A tagság kötődését és elkötelezettségét figyelembe véve 1997. március 25-én jegyezték be a ,,Kocs Községi Földtulajdonosok Vadásztársaság” – át. A személyi összetétel szerencsésen alakult, mivel minden réteg megtalálható benne a több évtizede vadászó – kötelező etikát, sajátos hagyományokat jól ismerő – idősebb társainktól a frissen kezdő vadászokig. Az idősebbek tapasztalata nagy segítséget jelent – beleértve pl. a teríték készítését, az avatási szertartásokat.
Társaságunk valamennyi tagja valamilyen szinten kötődik a helyhez. Ezt továbbra is következetesen – az alapszabályban rögzítve – figyelembe vesszük a tagfelvételnél.
A terület lakóhelyünket öleli körül ennek összes jó és rossz hatásával együtt. Jó, mert a beíró helytől – ha van elég idő – egy – egy kellemes sétával bárhova gyalogosan is el lehet jutni. Rossz, mert nincs olyan rész, ahol a vadat biztonságban és nyugalomban meg tudnánk tartani. A vad zöme a szomszéd társaságok és a mi területünk között ingázik aszerint, hogy épp hol talál vonzóbb növényi kultúrát. Sajnos, jellemzőek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásai is: a fasorok eltűnése, a nádasok lecsapolása, a nagy, egybefüggő táblák kialakítása. Betakarításkor egyik pillanatról a másikra szinte kopárrá változik a táj. Így az ősz kivételével nagyvad csak váltóvadként tűnik fel a területen.
Az előforduló vadfajok közül legjelentősebb az őz mind létszámban, mind minőségében, ami nem elhanyagolható gazdaságunk szempontjából. Az állományunk minőségére jellemző, hogy minden évben több érmes köztük aranyérmes bakok kerülnek terítékre. Erre – ami egyben a hivatásos személyzet munkáját is dicséri – méltán vagyunk büszkék. Az értékesítés szinte teljes körű. A vadászvendégek minőségi kiszolgálását bizonyítja a visszatérő vendégeink nagy száma. Hasonló jelentőségű – a Tatai Öreg – tónak köszönhetően – a vadliba. Az őzzel szemben ez a vadászat csaknem teljesen a tagság igényeit szolgálja.
Folytatva a szemlét, a nyúl és a fácán már csak kisebb arányban van jelen, mint várható lenne. Ennek fő oka a már említett nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység, amit tetéznek a jelenleg egyre terjeszkedő és bekerített szőlőtelepítések. Nem kímélik az állományt az adottságaink miatt kis helyre összpontosuló, a fészkelő helyeken költési időszakban megjelenő vaddisznók sem. Elszaporodtak a rókák is. Kordában tartásuk külön feladatot ró a társaságra. (Az évi néhány vadkacsa elejtése csak színesíti a palettát, jelentősége viszont elhanyagolható.)
Utolsó helyen említem – talán meglepetésre – hazánk, de szerintem akár Európa legszebb vadját, a gímszarvast, ill. az országban oly sok vadászörömet és sikerélményt hozó vaddisznót, bár nálunk kizárólag váltóvadként jelennek meg. Ezért aztán sokunk életében az egyszer elejtett 3 kg – os bika nagyobb meglepetés, mint máshol a 10 kg – os trófea.
Vadászatainkat elsősorban a gazdálkodási kényszerek, nem pedig a vágyaink határozzák meg. Ennek tükrében a ,,biztosan” értékesíthető (akadnak rossz tapasztalataink is), ill. jól szervezhető őz és vadliba vadászatokat próbáljuk pénzzé tenni, hogy tagjainkra minél kisebb anyagi teher háruljon.
A kérdéssel nem is szeretnék többet foglalkozni, mivel ez a társaság mindennapi életét ugyan tagadhatatlanul befolyásolja, de nem határozza meg. Társaink a legtöbb időt – nagyon sok türelemmel – a szarvasra és a vaddisznóra áldozzák. Több – kevesebb sikerrel, ám sok élménnyel gazdagodva esik évente néhány. Ezek nagyobb részét közös összejöveteleinken fogyasztjuk el. A túlszaporodott rókák nagy számban akadnak puskavégre mind egyéni, mind társas vadászatokon. Az elejtők büszkék a szép gereznára.
Mint említetem, a második legfontosabb vadászati lehetőségünk a vadlibához kapcsolódik. Történjen egyénileg vagy szűk baráti körben, szinte mindennapi az egy – két órás kint tartózkodás a természetben. Egyszerűen felejthetetlen a tömegével, magasban húzó, hangosan feleselő és integető vadlibák látványa.
Jelentőségében első helyre tenném – ha terítékben nem is – a fácánra és nyúlra szervezett társas vadászatokat. Ezek igazi eseményszámba mennek. Mivel csaknem mindenki megjelenik ilyenkor, nagy az összetartó erejük, amire gyakori sikerek helyezik fel a koronát. A hajtások pezsdítő örömét és az eredményes vadászat élményét nem részletezem, hiszen mindenki ismeri.
Végezetül a legfontosabbnak azt tartom, hogy rövid idő alatt összekovácsolódtunk, beilleszkedtünk, elfogadtattuk magunkat a helyi lakosokkal. A már rendszeressé váló falunapokon, a melyek a nemzetközi kocsitoló versenyhez igazodnak, létesítményeink és a trófeák bemutatásával, no meg bográcsos főztjeinkkel veszünk részt.
Ányos Vince
Vt. Elnök
30/979-1318
Kocs Községi Sportegyesület
Alapításának éve: 1946
Színe: zöld-fehér
Levelezési címe: 2898 Kocs, Kossuth L. u. 7.
Sporttelep: Kocs, Petőfi S. u.
Tel.:34/471-056
E-mail: kocskse@freemail.hu
Jelenleg működő szakosztályok: labdarúgás
Elnök: Gombik Géza
Gazdasági vezető:
Kovács Józsefné
Labdarúgó szakosztályvezető: Takács István
Működésének célja:biztosítani a község lakóinak sportolási lehetőségeit, rendszeres megmérettetés lehetővé tétele a megfelelő korosztályos bajnokságokban, tornákon.
Az 1946-os megalakulás óta több szakosztály biztosította a kocsi fiatalok sportolási lehetőségeit. Népszerű volt a tömegsport a községben, ezt bizonyítja, hogy több sportágban is részt vettek az egyesület tagjai a falusi Spartakiádokon és még országos döntőkön is szerepeltek. Népszerű volt a röplabda sportág, amelyben többször is nagy sikert értek el csapataink, nemcsak az általános iskolás korosztállyal, hanem a felnőttekkel is. Csak az iskola tornatermének mérete miatt nem játszhattunk az NB II-ben a megyei bajnokság megnyerése után.
A legnépszerűbb sportág a labdarúgás és még ma is az, hiszen az egyetlen működő szakosztály. A megalakulástól kezdve játszottak korosztályos csapataink a Tata járási, majd utána Tata körzeti bajnokságban. Először az 1971/72-es bajnokság megnyerése után két évig a megyei I. osztályban szerepeltek csapataink. 1992-ben a körzeti bajnokként húsz év után ismét a Komárom-Esztergom megyei I. osztályú bajnokság egyik meghatározó csapataként a 2005-ben történt kiesésig sok szép sportsikert értek el, valamint az egyesület öltözőépülete és sportpályája is megújult, s azóta is a megye egyik legjobb létesítménye.
Korosztályos csapatai:
Felnőtt csapat:
Bajnoki osztálya: Komárom-Esztergom megyei II. osztály
Edző: Selymes Attila
Ifjúsági csapat:
Bajnoki osztálya: Komárom-Esztergom megyei II. osztály
Edző: Gombik Tibor
Serdülő csapat:
Bajnoki osztálya: Komárom-Esztergom megyei I. osztály
Edző: Takács István
Kocsi Vöröskereszt Alapszervezete
1940-óta van írásos dokumentum a szervezet létezéséről.1982-óta működik jelenlegi formájában,261 taggal.
Feladataik közé tartozik:
egészségvédelem
rászoruló családok,gyermekek,idős emberek szociális ellátása (ruha,élelmiszer,bútor gyógyszerek,stb.)
adományok gyűjtése
Támogatják és segítik községünk kulturális rendezvényeit.
Tagdíjakból valamint különböző támogatásokból tartja fenn magát a szervezet.
Ezúton értesítjük Önöket, hogy településünkön ismét megalakult a Vöröskereszt Helyi Szervezete. Az önkéntesek közül a következőket választottuk a vezetőségbe:
Elnök: Gáspár Vincéné
Titkár: Juhász Lajosné
Vezetőségi tagok: Kovács Józsefné
Gregor Árpádné
Kreitli Ferencné
Szerdai napokon 13.00-17.00 óráig tartunk nyitva a megszokott helyen.
Várjuk az adományokat, az új és régi véradókat és önkénteseket.
Elérhetőség – 06/30-459-3357 Juhász Lajosné titkár
Kocsi Tűzoltó Egyesület
Az Egyesület célja, feladata
A Kocsi Tűzoltó Egyesület Alapszabályában foglaltak szerinti célja Kocs község közigazgatási területén belül közreműködni a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. E cél maradéktalan megvalósítása érdekében az Egyesület tagjai vállalják, hogy a tűz- és műszaki vagy természeti katasztrófa bekövetkezésének esetén az Egyesület rendelkezésére álló technikai berendezések segítségével haladéktalanul, annak elhárítását megkezdik, és lehetőség szerint elvégzik. E feladatokat az Egyesület tagjai szükség esetén önállóan, egyébként a területileg illetékes tűzoltóság (Nagyigmándi Önkéntes Tűzoltóság), illetve a Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzati Tűzoltósága szakmai irányítása mellett végzik.
Az Egyesület a feladatait Kocs Község Önkormányzatával együttműködve, az önkormányzat anyagi támogatása mellett végzi.
Az Egyesület rövid története
Kocson tűzoltással foglalkozó önkéntes szerveződés 1886-ban jött létre. A tűzoltás történetéről hiányos információk állnak rendelkezésünkre. Az Egyesület az évtizedek folyamán többször átszerveződött, de mindig aktívan közreműködött a falu közösségi életében. Büszkék vagyunk az elődeink kimagaslóan hasznos munkájára, melyet a faluban bekövetkezett tűzeseteknél nyújtottak.
A jelenlegi Egyesületi Kocsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület néven 1989-ben került bejegyzésre a Komárom megyei Bíróság nyilvántartásába. A tűzoltás szervezetei kereteit szabályozó jogszabályok változása szükségessé tette az Egyesület névváltozását, így 2001. szeptember hónaptól Kocsi Tűzoltó Egyesület néven működik tovább. 2004-ben az Egyesület megkapta a kiemelten közhasznú minősítést.
2005. év végéig Kocs Község közigazgatási területe Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatásos Tűzoltósága területéhez tartozott. 2006. január 1-jétől a Nagyigmándi Önkéntes Tűzoltóság ellátási területéhez tartozik községünk.
Egyesületünknek mindkét tűzoltósággal kiváló a kapcsolata, kölcsönösen kiegészítjük és segítjük egymást a munkában.
Az Egyesület státusza
A Kocsi Tűzoltó Egyesület Kiemelten közhasznú szervezetként működik. Mint ilyen, politikai tevékenységet nem folytat, pártokat nem támogat.
Az Egyesület szervei
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
Az Egyesület képviselő szerve az 5 tagú elnökség:
Elnök: Gyurcsek Tamás
Alelnök: Kósa-Szamper Erzsébet
Parancsnok: Kósa Tamás
Parancsok-helyettes: Horváth István
Titkár: Simon László
Az Egyesület tagjai
Az Egyesületnek bárki tagja lehet, aki:
- Elfogadja és betartja az Egyesület Alapszabályát,
- Rendszeresen és tevékenyen közreműködik az Egyesület önként vállalt feladatainak ellátásában,
- Az éves tagdíjat befizeti. (A tagdíj fizetése azok számára kötelező akik a 18. életévüket betöltötték, és nappali iskolai rendszerű tanulmányaikat befejezték.)
A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közvetlenül csak az egyesület azon tagja vehet részt, aki legalább az alapfokú tűzoltó tanfolyamot elvégezte és eredményes vizsgát tett, valamint egészségi állapota azt lehetővé teszi.
Az egyesület honlapja: http://kocstuzoltosag.mindenkilapja.hu/
Kocsi Galambászegyesület
C-11
A mi egyesületünk a nyugat II. Tatabánya és környéke kerületéhez tartozik. Először a tatai galambászokkal együtt alapítottunk egyesületet és velük röptettünk, majd 1990-ben Kocson alapította meg /Horváth Lajos, Juhász Róbert, Sváb István, Györke Győző és Szajkó Miklós/ az egyesületet.
Tagjainak száma 16 fő, amely a kocsiak mellett más faluból is csábított galambászokat.
Mocsáról
Császárról
Kömlődről
Az egyesület célja és faladata: Megismertetni a fiatal generációval a galambok tartását, röptetését, galambok szeretetét és az élővilág tiszteletét.
Eredményeink:
1998 Horváth Lajos
Országos verseny – hosszútávon – 1. helyezést ért el
2005
Öregek versenyén: egyesületi szinten
- Horváth Lajos
- Vollein Tibor
- Szajkó Miklós
kerületi szinten
Horváth Lajos 7. helyezett
2006.
Öregek versenyén: egyesületi szinten
- Horváth Lajos
- Vollein Tibor
- Katalenik Kálmán
Fiatalok versenyén: egyesületi szinten
Horváth Lajos 1. helyezett
2007.
Öregek versenyén: egyesületi szinten
- Horváth Lajos
- II. Katalenik Kálmán
- Vollein Tibor
2008.
Öregek versenyén: egyesületi szinten
- Horváth Lajos
- Gútai Tibor
- Katalenik Kálmán
Fiatalok versenyén: kerületi szinten
Király Lajos 8. helyezett
2009.
Öregek versenyén: egyesületi szinten
- Horváth Lajos
- Horváth Lajos
- Horváth Lajos
Fiatalok versenyén: egyesületi szinten
Király Lajos 1. helyezett
kerületi szinten:
MELK: I. Gútai Tibor
ST. Pölten: II. Sváb István
AMSTETTEN: I. Katalenik Kálmán
II. Király Lajos
Nemzeti verseny Magdeburgból
Csapatban I. helyezést ért el Horváth Lajos.
2005-ben, 2006-ban és 2007-ben kerületi bajnok lett Horváth Lajos
Nemzeti bajnokságon 15000galam közül 20., Zona versenyen 10000 galamb közül 7. helyezést érte el.
Wittstockban, 2005-ben a Zona verseny csapatban 5. helyezést érte el Horváth Lajos.
Kyritz hosszú távú nemzeti bajnokságon 2007-ben Horváth Lajos 3., Zona bajnokságon 7. lett.
2008-ban általános csapatbajnokságon Horváth Lajos 13., Zoöna versenyen I. helyezet lett.
2006-ban hosszú távú verseny kerületben Vollein Tibor csapatban II. helyezést érte el.
2005-ben Vollein Tibor hosszú távú csapatbajnokságon Rostock kerületi 4., Zona bajnokságon 1. lett.
Valamint Aachensből 1200 galamb közül 10. lett egyéni versenyen.
